TURISZTIKAI ÉS KULTURÁLIS FEJLESZTÉSEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN BEREGSZÁSZBAN – A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK SZEREPE

Absztrakt

Beregszász, a hajdani Bereg vármegye központja, a XXI. században is a kárpátaljai magyarság kulturális, szellemi és vallási központja. A téma aktualitását az adja, hogy napjainkban a város identitásformáló erejéhez, kulturális és turisztikai kínálatához három történelmi felekezet – a római katolikus, a görögkatolikus és a református közösség – intézményei nagyban hozzájárulnak. A tanulmány tárgyát ezen közösségek tevékenysége képezi, melyek a vallási funkciókon túl közösségi, kulturális, oktatási, szociális és turisztikai szerepet is betöltenek. A kutatás célja: az ezen közösségek által megvalósított fejlesztések turisztikai vonatkozású elemzése, külön kitérve a műemlékvédelem aktuális helyzetére. A téma feldolgozásának módszerei között a szekunder kutatás során a vonatkozó műemlékvédelmi jogszabályok, jegyzékek, illetve a város épített örökségét bemutató kiadványok, tanulmányok kerültek áttekintésre. A primer kutatást a terepbejárás, a megfigyelés módszerére alapoztam, kiegészítve az érintett területen szerzett szakmai tapasztalataimmal. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedben létrejött központok, mint a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, valamint a beregszászi református templom körül kiépült intézmények, meghatározó pilléreivé váltak az identitásőrzésnek. Továbbá, ezen központok a város turizmusában betöltött szerepének jelentősége több szinten kirajzolódik: épített örökségi értékek, turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások (szálláshelyek, múzeumok, rendezvények, egyéb szolgáltatások). Az eredmények gyakorlati jelentősége és hasznosíthatósága annak megállapításában rejlik, hogy a vallási-kulturális infrastruktúra nem csupán a helyi közösség fennmaradását segíti, hanem turisztikai potenciált is hordoz, amely Beregszász jövőbeli fejlődésének egyik kulcsa lehet. Következtetésként megállapítható, hogy a vallásikulturális infrastruktúra fejlesztése az épített örökségi értékek megőrzése mellett a turizmus és a térségi gazdaság hosszú távú megerősödésének záloga is.