A COVID-19 HATÁSA A TURISZTIKAI MAGATARTÁS ÁTALAKULÁSÁRA KÁRPÁTALJÁN
DOI:
https://doi.org/10.32782/2786-5843/2025-4-11Kulcsszavak:
COVID-19 világjárvány, turisztikai magatartás, reziliencia, KárpátaljaAbsztrakt
Ha csak az elmúlt 10 évre tekintünk vissza, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy az Ukrajnát érő sorozatos válságok – beleértve a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktust, a Krím annektálását, a 2019–2022-es COVID-19 világjárványt és a 2022 óta tartó orosz–ukrán háborút – hosszú távú és többségében negatív hatást gyakoroltak/nak az ország turizmusiparára. Jelen tanulmány a pandémia hatását mutatja be a turisztikai magatartás változása tekintetében Kárpátalján, hangsúlyozva a reziliencia és adaptáció szükségességét. A kutatás tárgyát a lakosság utazási szokásai képezik a pandémia előtti, alatti és utáni időszak viszonylatában. A kutatás célja, feltárni a COVID-19 okozta változásokat a turisztikai magatartásban, beleértve az utazások megvalósulását, kompenzációs stratégiákat és hosszú távú hatásokat. A kutatás módszertanát egy online kérdőíves felmérés képezi (300 fős minta, magyar és ukrán nyelvű válaszadók), kvalitatív és kvantitatív elemzéssel, szakirodalmi áttekintéssel kiegészítve. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a pandémia 87%-ban negatívan befolyásolta az utazási terveket; az előre foglalt utazások 21%-a valósult meg; a világjárvány időszakában nőtt a belföldi turizmus preferenciája (48 %), a természetközeli kirándulások fontossága (39 %), és csökkent az utazási hajlandóság (26%-os visszaesés). A tanulmány gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy segíti a turisztikai szolgáltatókat a reziliens stratégiák kidolgozásában, pl. digitális foglalások, fenntartható kínálat és válságkezelés révén. Következtetés: a pandémia felgyorsította a turizmus átalakulását, hangsúlyozva a helyi desztinációk és adaptív magatartás szerepét. A témakör távlati kutatása: a háborús hatások összehasonlítása a pandémiával, hosszú távú reziliencia vizsgálata.
Hivatkozások
UNWTO World Tourism Barometer, Vol. 18, Issue 5, August/September 2020, Madrid, Spain, 36 p. https://doi.org/10.18111/wtobarometereng.2020.18.1.5
Novelli M., Gussing Burgess L., Jones A., Ritchie B. W. ‘No Ebola…still doomed’ – The Ebola-induced tourism crisis. Annals of Tourism Research. 2018. P. 76–87. https://doi.org/10.1016/j.annals.2018.03.006
Pforr C., Hoise P. J. Crisis management in tourism: Preparing for recovery. Journal of Travel and Tourism Marketing. 2008. 23 (2–4). P. 249–264. DOI: 10.1300/J073v23n02_19
Gössling S., Scott D., Hall C. M. Pandemics, tourism and global change: a rapid assessment of COVID-19. Journal of Sustainable Tourism. 2021. 29 (1). P. 1–20. DOI: 10.1080/09669582.2020.1758708
Kovács J. A turisztikai magatartás változása a COVID-19 járvány hatására Kárpátalja lakossága körében. Beregszász: Földtudományi és Turizmus Tanszék. 2021. 67 p. URL: http://dspace.kmf.uz.ua:8080/jspui/handle/123456789/1273
Vengesayi S., Mavondo F. Tourism Destination Attractiveness: Attraction, Facilities, and People as Predictors. Tourism Analysis. 2009. Vol. 14. P. 621–636. DOI: 10.3727/108354209X12597959359211
Ngujen D. T., Kuo K. C., Lu W. M., Nhan D. T. How Sustainable Are Tourism Destination Worldwide? An Environmental, Economic, and Social Analysis. Journal of Hospitality & Tourism Research. 2023. 48 (4). P. 698–711. DOI: 10.1177/10963480231168286
Kardos Z. (szerk.) Turisztikai ismeretek. Regionális turisztikai menedzsment modul. Egyetemi tankönyv. Keszthely, 2011. 117 p. http://docplayer.hu/1023423-Regionalis-turisztikai-menedzsment-modul.html (Letöltve: 2023.03.12).
Milesi-Ferretti G. M. The Travel Shock. Hutchins Center on Fiscal & Monetary Policy. The Brookings Institution, 2021. The COVID-19 travel shock hit tourism-dependent economies hard (brookings. edu) (Letöltve: 2024.05.26).
Carlsson-Szlezak P., Reeves M., Swartz P. What Coronavirus Could Mean for the Global Economy. Harvard Business Review. 2020. 3 (10). https://hbr.org/2020/03/what-coronavirus-could-mean-for-theglobal-economy (Letöltve: 2023.03.13).
Sobaih A., Elshaer I., Hasanein A., Abdelaziz A. Resposes to COVID-19: the role of performance in the relationship between small hospitaly enterprises’ resilience and sustainable tourism development. International Journal of Hospitality Management. 2021. Vol. 94. DOI: 10.1016/j.ijhm.2020.102824
Raffay Z. A COVID-19 járvány hatása a turisták fogyasztói magatartásának változására. In: Ercsey, I. (szerk.) Marketing a digitalizáció korában. Győr: Széchenyi István Egyetem, 2020. P. 347–356. URL: https://emok.hu/hu/tanulmany-kereso/konferenciakotetek/c-16:marketing-a-digitalizacio-koraban (Letöltve: 2023.03.10).
Comlekcioglu N., Dineva D., Lu X. “Building back better”: the impact of the COVID-19 pandemic on the resilience of the hospitality and tourism industries. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 2022. P. 4103–4122. DOI: 10.1108/ijchm-12-2021-1509
Marinković G., Stevanović S. Performance changes of the tourism sector in the crises. In: Bevanda, V., Štetić, S. (szerk.) 5th International Thematic Monograph: Modern Management Tools and Economy of Tourism Sector in Present Era. Belgrade: Association of Economists and Managers of the Balkans with Faculty of Tourism and Hospitality, Ohrid, North Macedonia, 2020. P. 425–439. DOI: 10.31410/tmt.2020.425
Beirman D. Tourism Crises and Destination Recovery. London : SAGE Publication Ltd., 2022. 270 p. URL: https://www.researchgate.net/publication/362166875_Tourism_Crises_Destination_Recovery (Letöltve: 2024.05.26).
Madarász E. Turisztikai fogyasztói magatartás. In: Lőrincz, K., Sulyok, J. (szerk.) Turizmusmarketing. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2017. P. 63–98. URL: https://mersz.hu/dokumentum/dj277tm__35/ (Letöltve: 2023.03.11).
Chebli A., Ben Said F. The Impact of COVID-19 on Tourist Consumption Behaviour: A Perspective Article. Journal of Tourism Management Research. 2020. 7 (2). P. 196–207. DOI: 10.18488/journal.31.2020.72.196.207
Hall C. Michael, Prayag G., Fang Shupin (Echo). Destination transitions and resilience following trigger events and transformative moments. Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism. 2024. 24 (4–5). P. 390–411. DOI: 10.1080/15022250.2024.2344605
Tourism Economics. Driving the Tourism Recovery in Ukraine. Oxford Economics, 2021. URL: https://s3.amazonaws.com/tourism-economics/craft/Google_Ukraine_Final.pdf (Letöltve: 2025.10.28).
Berghauer, S. A turizmus, mint kitörési pont Kárpátalján (?) (Értékek, remények, lehetőségek Ukrajna legnyugatibb megyéjében). PhD értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2012. 213 p. URL: http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_berghauer_nv.pdf (Letöltve: 2023.01.15).
Sass E. The Impact of Eastern Ukrainian Armed Conflict on Tourism in Ukraine. GeoJournal of Tourism and Geosites. 2020. 30 (2). P. 880–888. DOI: 10.30892/gtg.302spl14-518
Sass E., Berghauer S., Tóth A., Linc A. A COVID-19 hatása a magyar idegenforgalmi vállalkozók turisztikai tevékenységére Kárpátalján. Tér és Társadalom. 2023. 37 (3), 176–201. DOI: 10.17649/TET.37.3.3464
Sass E., Kovács K., Farkas T.-A. Az orosz-ukrán háború okozta családegyesítő utazások vizsgálata kárpátaljai lakosok körében. In: Digitális gazdaság és fenntartható fejlődés… IV. Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferencia, 2024, 2024. március 26–27. Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. P. 450–453.
Oláh N., Szalai K., Gönczy S., Lontai-Szilágyi Zs. Turisztikai imázselemzés Kárpátalján magyarországi és ukrajnai turisták körében a COVID-19 küszöbén. Acta Academiae Beregsasiensis: Geographica et Recreatio. 2024. 2. P. 33–49. DOI: 10.32782/2786-5843/2023-2-3
