АНАЛІЗ ТУРИСТИЧНОГО ІМІДЖУ ЗАКАРПАТТЯ СЕРЕД УГОРСЬКИХ ТА ВІТЧИЗНЯНИХ ТУРИСТІВ НА ПОРОЗІ ПАНДЕМІЇ COVID-19

Автор(и)

DOI:

https://doi.org/10.32782/2786-5843/2023-2-3

Ключові слова:

Закарпаття, туризм, впізнаваність, імідж, анкета

Анотація

Жорстока російська агресія проти України порушила та перелаштувала соціально-економічні умови країни. Надходження від податків третинного сектору можуть стати одним із важливих елементів реконструкції для компенсації негативних наслідків пандемії Covid-19. Туризм має особливе значення в економіці Закарпаття, створення гарного іміджу в нинішній ситуації є особливо важливим. Знання тенденцій, що характеризують сторону пропозиції та сторони попиту країни призначення, однаково важливо для розвитку сектору. На рішення щодо подорожі (потенційних) споживачів значною мірою впливає імідж зони прийому, тому його необхідно дослідити. Дане дослідження має на меті допомогти у вирішенні цього питання. Було досліджено імідж Закарпаття серед вітчизняних та угорських туристів, які приїжджали до Берегова у 2017-2021 роках, за допомогою анкетного опитування випадкової вибірки. Незважаючи на те, що вибірка не є репрезентативною, через велику кількість респондентів (994 особи), результати можуть стати вказівками для розробки туристичного продукту та маркетингової комунікаційної діяльності в дестинації. У результаті опитування виявлено, що близько 60% з досліджуваних цільових груп становлять жінки. Серед вітчизняних туристів більшість респондентів віком від 36 до 55 років, а серед угорських – старше 55 років. Обидві цільові групи характеризуються тим, що переважно складаються з пенсіонерів з вищою освітою. Переважна більшість угорців їздить на екскурсії та в походи, а більшість українців приїжджає на Закарпаття на лікувальний відпочинок. Вітчизняні туристи, в основному мали попередні знання про природні лікувальні ресурси Закарпаття, а туристи з Угорщини – про природні пам’ятки, архітектурні цінності та нематеріальну спадщину. Обидві досліджені групи знають найважливіші визначні пам'ятки місця призначення. Вітчизняні туристи рекомендують відвідати закарпатські історичні пам’ятки та природні цінності. Різниця у відповідях вітчизняних та угорських туристів полягає тільки в тому, що туристи з Угорщини виокремили Верецький перевал, як окремий пункт призначення, а не віднесли до культурної спадщини регіону. Найважливішим результатом нашого дослідження є те, що респонденти не асоціюють негативні прикметники з пунктом призначення. 95,6% опитаних респондентів відзначили позитивний досвід перебування у регіоні.

Посилання

Симочко А. В., Волошин І. М. Особливості структурних елементів туристично-ресурсного потенціалу Закарпатської області / Features of the Structural Elements of Tourism and Resource Potential of the Transcarpathian Region. Природа Західного Полісся та прилеглих територій. Розділ І. Географія. 2011. № 8, c. 78–83

Berghauer, S., Gyuricza, L. The role of the borderland position in the tourism of Transcarpathia. Geographica Timisiensis, 2011, vol. 20, nr. 1, pp.47–57

Шандор, Ф. Ф. Становлення туристичної галузі в Закарпатті : історичний аспект / The Development of The Tourism Sector in Transcarpathia: Historical Aspect. Науковий вісник Ужгородського університетую Серія: Географія. Землеустрій. Природокористування. Ужгород, Говерла. 2013, Вип. 1. с. 183–189

Berghauer S., Sass E., Tarpai J., Tóth A. A helyi termékekben rejlő turisztikai erőforrások Kárpátalján / Local Products as Tourism Resources in Transcarpathia. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok 2020 V. évfolyam 3. szám., pp. 57–73

Паньків Н. Є. Сучасні тенденції розвитку подієвого туризму на Закарпатті. Вісник Хмельницького національного університету. 2021. № 5. Том 1. c. 125–135

Sulyok J. A turisztikai imázs / Tourist destination image. Turizmus Bulletin. 2006. 10(4). pp. 55–62.

Lengyel M. A turizmus általános elmélete / A general theory of tourism. Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest. 1994. p. 297.

Hunt, J. D. Image – A Factor in Tourism. Colorado State University Press, Colorado, 1971.

Gunn, C. A. Vacationscape: Designing Tourist Regions. Taylor & Francis, Washington, 1972.

Mayo, E. J. Regional images and regional travel behavior. Proceedings of the Travel Research Association Conference. 1973. pp. 211–218.

Kotler, P., Haider, D. H., Rein, I. Marketing Places: Attracting Investment, Industry and Tourism to Cities, States and Nations. New York: The Free Press, 1993, p. 388.

Baloglu, S., McCleary, K. W. A model of destination image formation. Annals of Tourism Research. 1999. 26(4). pp. 868–897.

Gallarza, M. G., Saura, I. G., García, H. C. Destination Image: Towards a Concetual Framework. Annals of Tourism Research. 2002, 29(1). pp. 56–78. stb.

Baloglu, S., Mangaloglu, M. Tourism destination images of Turkey, Egypt, Greece, and Italy as perceived by US-based tour operators and travel agents. Tourism Management. 2001. 22(1). pp. 1–9.

Pike, S. Destination image analysis – a review of 142 papers from 1973 to 2000. Tourism Management. 2002. 23(5). pp. 541–549.

Pike, S. Destination image literature. Acta turistica. 2007. 19(2). pp. 101–228.

Echtner, C. M., Ritchie, B. The measurement of destination image: An empirical assessment. Journal of Travel Research. 1993. 31(4). pp. 3–13.

Bidzilya, Y. M., Solomin, Y. O., Tolochko, N. V., Shapovalova, H. V., Shebeshtian, Y. M. The Media Image of the Multinational Transcarpathia: The Problems of the Search for Ethnic and Civil Identities. International Journal of Criminology and Sociology. 2020. 9. pp. 2972–2983

Berghauer S. Turizmus Kárpátalján / Tourism in Transcarpathia. Modern Geográfia. 2010. 5(2). pp. 31–54.

Szilágyi Zs., Sass E., Gönczy S. Kárpátalja, mint turisztikai desztináció; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat / Transcarpathia as A Tourist Destination; Image and Satisfaction Survey among Hungarian Tourists. III Magyar Földrajzi Konferencia. 2006. szeptember 6-7, Budapest. ISBN: 963-9545-12-0

Sass E., Szilágyi Zs., Gönczy S. Kárpátalja, mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa / Awareness and image of Transcarpathia as a tourist destination. In: GULYÁS L. (szerk.): Régiók a Kárpát-medencén innen és túl. Nemzetközi tudományos konferencia. Eötvös József Főiskola, Baja. 2007. pp. 455–460.

Лемко І. С., Киртич Л. П., Жарнікова Р.С., Фекийшгазі Б. М. Термальні мінеральні води Закарпаття. Медична гідрологія та реабілітація / Thermal mineral waters of Zakarpattya. 2003. Т. 1. № 2. c. 91–95

Sass E. Kárpátalja fesztiváljainak elemzése internetes megjelenésük alapján / Analysis of Festivals in Transcarpathia Based On Their Appearance on The Internet. In Jászberényi M. – Zátori A. – Ásványi K. (szerk): Fesztiválturizmus. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, 2016. pp. 368–382

Машіка Г. В., Якоб Н. К. Теоретичні підходи до розвитку винного туризму Закарпатської області / Theoretical approaches to the development of winery tourism int he Zakarpathian region. Економіка та суспільство. 2017. № 13. c. 878–882

Архієреєв С. І., Баранова В. В., Варава К. М. Розвиток бальнеологічного туризму в Україні / Development of balneological tourism in Ukraine. Вісник Харківського національного університету імені В. Н. Каразіна. Серія: Міжнародні відносини. Економіка. Країнознавство. Туризм. 2019. Вип. 9. c. 153–163. DOI: 10.26565/2310B9513B2019B9B19

Berghauer S. Fesztiválok / Festivals. In: Berghauer S., Tóth A. (szerk.): Kárpátalja magyarlakta területeinek turisztikai helyzetfelmérése / Analysis of Tourism in The Areas Inhabited by Hungarians in Transcarpathia. Beregszász. 2019. pp. 26–31

Морохович В. С., Лендєл М. А., Морохович Б. В. Розвиток туризму Закарпатської області як складової туристичної галузі України / Tourism development of the Transcarpathian region as a component of the tourism industry of Ukraine. Вісник Львівського торговельно-економічного університету. Економічні науки. 2020. № 60. с. 12–17

Gönczy, S., Fodor, Gy., Oláh N., Nagy T., Ésik Zs., Szepesi J. Geoheritage values of the Northeastern Carpathians, Transcarpathia, Ukraine. Geoconservation Research. 2020. Volume 3, Issue 2, pp. 32–48, e-ISSN: 2588-7343 https://doi.org/10.30486/gcr.2020.1904340.1026

Щука Г. П., Сокол Т. Г. Визначення тематики фестивалю як важлива умова його успішного просування (на прикладі Закарпаття) / Defining The Theme of A Festival as An Important Condition for Successful Promotion (The Example of Transcarpathia). Матеріали ХІV Міжнародної науково-практичної конференції «Туристичний та готельно-ресторанний бізнес в Україні: проблеми розвитку та регулювання»: 23‒24 березня 2023 року, м. Черкаси

Славік Р. В. Розвиток туристично-рекреацiйної сфери Закарпатської області в контексті загальноукраїнських тенденцій / The Development of The Tourism-Recreational Sector of Transcarpathia in The Context of All-Ukrainian Trends. Науковий вісник Ужгородського Університету. Серія Економіка. 2019. Випуск 2(54), pp. 71–78. DOI: https://doi.org/10.24144/2409-6857.2019.2(54).

Sass E. The impact of eastern Ukrainian armed conflict on tourism in Ukraine. GeoJourrnal of Tourism and Geosites. 2020. Year XIII., vol. 30, no. 2 supplement, pp. 880–888. DOI 10.30892/gtg.302spl14-518

Pidgirna, V., Filipchuk, N. Development of the tourist services market in Ukraine under conditions of transformation changes. GeoJournal of Tourism and Geosites, 2020, 30(2spl), 794–800. https://doi.org/10.30892/gtg.302spl03-507

https://ukrstat.gov.ua Державна служба статистики / State Statistics Committee of Ukraine

Sass E., Berghauer S. (szerk.) Kárpátalja magyarlakta területeinek turisztikai helyzetfelmérése / Analysis of Tourism in The Areas Inhabited by Hungarians in Transcarpathia. Kutatási beszámoló. Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. Gáborprint, Beregszász, 2019. p. 66

Іжак Т.Й. Проблеми сільського (зеленого) туризму на Закарпатті / The Problems of Rural (Green) Tourism in Transcarpathia. Матеріали VІІ міжнародної науково-практичної конференції «Туристичний та готельно-ресторанний бізнес в Україні: проблеми розвитку та регулювання» 24–25 березня 2016 року, м. Черкаси. c. 204–208. ISBN 978-966-920-075-4

Sass E. A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése / A Comparative Study on the Characteristics of Rural Tourism in Transcarpathia and in the Highland. Metszetek 7:1. 2018. pp. 63–90. DOI: 10.18392/metsz/2018/1/3

Sass E. A kárpátaljai Beregvidék falusi turizmusának helyzete és fejlődési lehetőségei / The State and Opportunities for the Development of Rural Tourism in the Transcarpathian Beregvidék. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola, 2019. p. 203

Lontai-Szilágyi Zs., Oláh N., Tóth N. M., Gönczy S. Keresletelemzés a Magyarországról a kárpátaljai Beregvidékre érkező turisták körében / Demand analysis among tourists arriving from Hungary to the Transcarpathian Bereg region. Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet-Közép-Európában: problémák, tendenciák, irányzatok. Nemzetközi földrajzi konferencia. Tanulmánykötet. 2020. pp. 495–503

Sass E., Bártfai E., Angler K. A kárpátaljai borturizmus helyzete és fejlesztésének lehetősége / The Situation of Transcarpathian Wine Tourism and The Possibility of Its Development. Borászati füzetek: fórum, hírek, magazin, piac, szaktanácsok, gasztronómia, ISSN 1217-9337. 2017, 27. évf., 1. sz., p. 30–34

Linc A., Vida Gy. Kárpátalja turisztikai vonzerőinek megítélése az ott élő magyarok szemszögéből / Evaluation of The Tourist Attractions of Transcarpathia from The Point of View of The Hungarians Living There. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 2018, III. évfolyam, II. szám. ISSN 2498-6984. pp. 18–31

Asero, V., Gozzo, S., Tomaselli, V. Building Tourism Networks through Tourist Mobility. Journal of Travel Research. 2016. Vol. 55(6) 751–763. DOI: 10.1177/0047287515569777

Nod, G., Aubert, A. Methods for measuring the spatial mobility of tourists using a network theory approach. Hungarian Geographical Bulletin, 2022, 71 (3) pp. 287–299. DOI: 10.15201/hungeobull.71.3.5

Telbisz, T., Šulc, I., Mari, L., Radeljak Kaufmann, P. Attitudes and preferences of visitors of Krka National Park, Croatia. Hungarian Geographical Bulletin, 2022, 71 (2), pp. 117–132. DOI: 10.15201/hungeobull.71.2.2

Цимбала О. Термальні води Закарпаття як складова туристичного продукту (на прикладі турів компанії «Відвідій») / Thermal waters of Zakarpattia as a tourist product component (ont he example of the „Vidviday” company tours). Вісник Київського національного університету культури і мистецтв. Серія: Туризм, 2020, 3(2), c. 185–195. https://doi.org/10.31866/2616-7603.3.2.2020.221277

https://tourinform.org.ua/listings/termalni-vody-beregovo – туристичний довідник термальних вод Закарпаття та Берегівщини / Tourist Manual on Thermal Spas of Transcarpathia and Berehove District.

https://zhayvoronok.net/ – офіційний вебсайт оздоровчого комплексу «Жайворонок» у м. Берегові / Official Website of the „Zhayvoronok” Health Complex in Berehove.

Інтерв'ю з з професором Федором Шандор / Informant Prof. Dr Sándor Fegyir https://dyvys.info/2017/10/29/lviv-slavytsya-kav-yarnyamy-a-uzhgorod-kavoyu-uzhgorodets-pro-te-chym-misto-dyvuyeturysta/

Щука Г. П. Подієвий туризм / Festival Tourism. Навчально-методичний посібник. Берегове, ЗУІ, 2023. c. 171.

Мельник А. В., Чир Н. В. Сучасні аспекти дослідження природно-заповідного фонду Закарпатської області як ядра для розвідку екологічного туризму. Український географічний журнал, 2019, 3(107), с. 43–52. DOI: https://doi.org/10.15407/ugz2019.03.043

Russel, J. A., Ward, L. M., Pratt, G. Affected quality attributed to environments: a factor analytic study. Environment and Behaviour. 1981. 13(3). pp. 259–288.

##submission.downloads##

Опубліковано

2024-01-30

Як цитувати

Олаг, Н. К., Салаї, К., Генці, Ш. О., & Лонтаі-Сіладі, Ж. (2024). АНАЛІЗ ТУРИСТИЧНОГО ІМІДЖУ ЗАКАРПАТТЯ СЕРЕД УГОРСЬКИХ ТА ВІТЧИЗНЯНИХ ТУРИСТІВ НА ПОРОЗІ ПАНДЕМІЇ COVID-19. Acta Academiae Beregsasiensis: Geographica Et Recreatio, (2), 33–49. https://doi.org/10.32782/2786-5843/2023-2-3