A GAZDASÁGFÖLDRAJZI FOGALMAKKAL KAPCSOLATOS ISMERETEK MÉRTÉKE A TISZAPÉTERFALVAI KISTÉRSÉG MAGYAR AJKÚ LAKOSSÁGA KÖRÉBEN EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN
DOI:
https://doi.org/10.32782/2786-5843/2025-4-2Kulcsszavak:
gazdaságföldrajz, földrajzi műveltség, Tiszapéterfalvai kistérség, fogalomismeret, kérdőívezésAbsztrakt
A kutatás aktualitása: A XXI. század folyamán a földrajz tantárgy jelentős átalakuláson megy keresztül: a legújabb technológiák, elsősorban a GIS, lehetővé teszik a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli összefüggéseinek mélyebb megértését. A földrajzi és a térbeli összefüggések ismerete elősegíti a gazdaság és a társadalom mai fejlődésének jobb értelmezését. A kutatás tárgya: a gazdaságföldrajzi kulcsfogalmak ismerete a Tiszapéterfalvai kistérség magyar ajkú lakosságának körében. A kutatás célja: felmérni a kistérségben élő felnőtt magyar nemzetiségű lakosság tájékozottságát a gazdaságföldrajzi fogalmak terén, feltárni az esetleges hiányosságokat és ezek lehetséges okait. Módszerek: irodalmi áttekintés, kérdőíves felmérés személyes felkereséssel és kérdezőbiztosok segítségével, valamint az eredmények összehasonlító és rendszerező elemzése. Eredmények: a kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek több mint fele ismeri a kérdőívben szereplő fogalmak háromnegyedét, öt fogalom tekintetében azonban, mint kooperáció, primer szektor, szekunder szektor, export, ipari központ, a helyes válaszok aránya 50% alatt marad. Legismertebb fogalmak a valuta, a kamat, a globalizáció és az infláció. A helyes válaszok nem szerinti megoszlása tekintetében a nők két fogalom, a pénztőke és a valuta kivételével megelőzik a férfiakat. A várakozásnak megfelelően a legtöbb helyes válasz a felsőfokú végzettséggel rendelkezőktől érkezett. Gyakorlati jelentősége: a gazdaságföldrajz oktatásának fejlesztését és népszerűsítését szolgálhatja. Következtetések: a nevezett kistérség lakossága többségében ismeri a gazdaságföldrajzzal kapcsolatos fogalmakat, leginkább azokat, amelyek a mindennapi életben gyakrabban fordulnak elő, mint az infláció vagy a globalizáció. Azokat a fogalmakat viszont, amelyek inkább az iskolai tudásra kérdeznek vissza, mint a primer és a szekunder szektor, jelentősen kevesebben ismerik. A definíciók szelektív megőrzésének tényezői közül kiemelendő a fogalmak mindennapi használata és a média szerepe. A további lehetőségek: a földrajztudomány más ágaihoz kapcsolódó fogalmak felmérése, a kutatás térbeli kiterjesztése, a földrajzi maradéktudást befolyásoló további tényezőik feltárása.
Hivatkozások
Homoki Erika. Földrajzi Ki mit tud, avagy egy 2015-ben végzett mérés eredményei. In: Magyar Földrajzi Napok 2016: konferenciakötet (szerk.: Pajtókné Tari Ilona és Tóth Antal). Eger, Magyar Földrajzi Társaság, Agria Geográfia Alapítvány, Eszterházy Károly Egyetem. 2016. 894–901. URL: https://m2.mtmt.hu/api/publication/3266864
Holló Cs. A túlzott digitális eszközhasználat fontosabb jellemzői és oktatási vonatkozásai. In: InfoDidact’2023. Webdidaktika Alapítvány. 2024. 45–63.
Andok Mónika. Digitális médiahasználati trendek és hatásaik a fiatalok körében. In: Digitális kommunikáció és tudatosság (szerk.: Balázs László). Hungarovox Kiadó, Budapest. 2021. 81–92.
Homoki Erika, Sütő László. A földrajz tantárgy megítélése – a hétköznapi földrajzelemek vizsgálata egy felmérés tükrében. In: Földrajzi Közlemények, 132. évf. 2. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest. 2011. 135–145.
Dobos A., Homoki E., Sütő L. Kérdőíves vizsgálat a földrajzi ismeretek mindennapi használatáról országos szinten és az egri környezettan hallgatók körében. In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Pericemonologica, 2010. 36 (4). 21–33.
Lupher-Juhász E. A táj ismeretének kérdőíves felmérése két debreceni iskolában. In: Néprajzi Látóhatár (szerk.: Keményfi R.). Kapitális Kft. 2022. 151–169.
Simonyi S. Földrajzi tudás mérése, egy diagnosztikus teszt eredményei. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio paedagogica. 2021. 44. 123–133.
Kádár Anett. Általános és középiskolás tanulók földrajz tantárgyhoz köthető tévképzetei. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola. 2019. dissertation kadar anett.pdf Letöltés ideje: 2025.11.04.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma. Földrajz tanterv a 10–11. évfolyam számára. 2022. URL: https://mon.gov.ua/osvita-2/zagalna-serednya-osvita/osvitni-programi/navchalni-programi-dlya-10-11-klasiv. Letöltés ideje: 2025.02.18.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma. Modell tantervek az Új Ukrán Iskola 5–9. osztálya számára. 2022. URL: https://mon.gov.ua/osvita-2/zagalna-serednya-osvita/osvitni-programi/modelninavchalni-programi-dlya-5-9-klasiv-novoi-ukrainskoi-shkoli-zaprovadzhuyutsya-poetapno-z-2022-roku. Letöltés ideje: 2025.02.18.
Molnár József, Molnár D István. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében (pp. 83–84). A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász. 2005. 116 p.
Izsák Tibor. Természetföldrajzi fogalmak szótára. Tankönyv- és Taneszköztanács Sokszorosító Műhely, Beregszász. 2004. 46 p.
Makádi M. Földrajzi fogalomtár: A földrajztanításban használt legfontosabb földrajzi fogalmak. ELTE TTK FFI, Budapest. 2022. 118 p. DOI: 10.21862/978-963-284-739-9
Siskáné Szilasi B. Gazdaságföldrajzi tansegédlet: Általános gazdaságföldrajz 1–2. tárgyhoz, felzárkóztató órákhoz. Miskolci Egyetem. 2015. 27 p. URL: https://foldrajz.uni-miskolc.hu/files/18508/Gazdasagfoldrajz_tansegedlet.pdf Letöltés ideje: 2025.02.16.
Balogh L. Természetföldrajzi fogalmak. Glória Kiadó, Debrecen. 1998. 98 p.
Bojko V. M., Miheli Sz. V. Földrajz. 9. osztály. Szvit Kiadó, Lviv. 2017. 272 p.
Bojko V. M., Brajcsevszkij J. Sz., Jacenko B. P. Földrajz. 10. osztály. Bukrek Kiadó, Csernyivci. 2024. 260 p.
Falus I., Ollé J. Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. 2000. 372 p.
