A LÉGHŐMÉRSÉKLET MÓDOSULÁSA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN AZ 1981–2020-AS IDŐSZAK SORÁN
DOI:
https://doi.org/10.32782/2786-5843/2025-1-4Kulcsszavak:
éghajlatváltozás, Kárpát-medence, lineáris trendek, töréspontvizsgálat, illeszkedés.Absztrakt
A kutatás aktualitása: az éghajlatváltozás, azon belül a felmelegedés, korunk egyik legfontosabb környezeti problémájává lépett elő mind globális, mind regionális szinten. A kutatás tárgya: a hőmérsékletváltozás sajátosságai a Kárpát-medencében az utóbbi évtizedekben. A kutatás célja: meghatározni a hőmérsékletváltozás regionális sajátosságait a Kárpát-medencében az 1981–2020-as időszak folyamán, feltárni a felmelegedés mennyiségi mutatóit és jellegét, illetve a lehetséges mozgatórugóit. Módszerek: elsősorban matematikai-statisztikai elemzéseket alkalmaztunk, kiemelten trendelemzést, töréspontvizsgálatot, a kétféle modell illeszkedése jóságának az összevetését. Eredmények: a lineáris trendelemzés a vizsgált évtizedekre vonatkozóan mindegyik állomás évi középhőmérsékleti adatsorában szignifikáns emelkedő trendet detektált, melyek mértéke némileg meghaladta a globális átlagot. Ugyanakkor sikerült szignifikáns töréspontokat is detektálni az adatsorokban. Összehasonlítva a kétféle közelítés illeszkedését az évi hőmérsékleti adatsorokhoz, többnyire a töréspontok által tagolt részátlagoké bizonyult jobbnak, ami a felmelegedés szakaszos jellegére utal. Az évszakos adatok elemzése a nyarak melegedését találta legintenzívebbnek, sajátos módon viszont a nyári hőmérsékletek emelkedése inkább bizonyult trendjellegűnek. Gyakorlati jelentősége: a kapott eredmények elősegíthetik az éghajlatváltozás sajátosságainak a jobb megértését, ami lehetővé teheti az előrejelzések javítását és a következményekhez való alkalmazkodás megkönnyítését. Következtetések: a globális felmelegedés regionális szinten eltérően jelentkezik, tér– és időbeli sajátosságait különböző éghajlati tényezők határozzák meg. A továbblépés lehetőségei: az éghajlatváltozás regionális sajátosságainak azok tényezőitől, elsősorban a légkörzés jellemzőitől való függésének a vizsgálata.
Hivatkozások
IPCC Summary for Policymakers. In: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change / S. Solomon, D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds.). Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA. 2007.
IPCC Climate Change 2023: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change / Core Writing Team, H. Lee and J. Romero (eds.). IPCC, Geneva, Switzerland, 2023. 184 p., DOI: 10.59327/IPCC/AR6-9789291691647.
URL: climate.ec.europa.eu/climate-change/causes-climate-change_hu (2024). (Letöltés ideje: 2025.01.10).
Holme Petter, Rocha Juan C. Networks of climate change: connecting causes and consequences. Applied Network Science, 8:10. 2023. doi.org/10.1007/s41109-023-00536-9.
Boers N., Ghil M., Stocker T.F. Theoretical and paleoclimatic evidence for abrupt transitions in the Earth system. Enviromental Research Letters, 17. 2022. doi.org/10.1088/1748-9326/ac8944.
Woodward W.A., Gray H.L. Global warming and the problem of testing for trend in time series data. Journal of Climate, 1993. 6 (5). 953–962.
Cahill Niamh, Rahmstorf Stefan, Parnell Andrew. Change points of global temperature. Environmental Research Letters, 2015. 10. 10.1088/1748-9326/10/8/084002.
Mudelsee M. Trend analysis of climate time series: A review of methods. Earth-Science Reviews, 2019. 190. 310–322. doi: 10.1016/j.earscirev.2018.12.005.
Wang Leon, Wang Leigh, Li Yang, Wang John. A century-long analysis of global warming and earth temperature using a random walk with drift approach. Decision Analytics Journal, Volume 7, June 2023. doi.org/10.1016/j.dajour.2023.100237.
Liebmann Brant, Dole Randall M., Jones Charles, Bladé Ileana, Allured Dave. Influence of Choice of Time Period on Global Surface Temperature Trend Estimates. Bulletin of the American Meteorological Society. 2010. 91: 11. 1485–1492. doi.org/10.1175/2010BAMS3030.1.
Reeves J., Chen J., Wang X.L., Lund R., Lu Q.Q. A Review and Comparison of Changepoint Detection Techniques for Climate Data. Journal of Applied Meteorology and Climatology, 2007. 46(6). 900–915. https://doi.org/10.1175/JAM2493.1.
Boychenko S., Maidanovych N. A century-long tendency of change in surface air temperature on the territory of Ukraine. Geofizychnyi Zhurnal, 2024. 46(2), 53–79. doi.org/10.24028/gj.v46i2.297227.
Бойченко С.Г. Метеорологічні та кліматичні наслідки воєнних дій в Україні. За матеріалами доповіді на засіданні Президії НАН України 29 листопада 2023 року. Вісник Національної академії наук України. 2024. (1). 83–93. doi.org/10.15407/visn2024.01.083.
OMSZ Éves és évszakos középhőmérsékletek változása. met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_hazai_valtozasok/homerseklet_es_csapadektrendek/kozephomerseklet/ (Letöltés ideje: 2024.12.20).
Kemény Gábor, Molnár András, Fogarasi József (szerk.) A klímaváltozás hatásának modellezése a főbb hazai gabonafélék esetében. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. 2019. 112 p. doi.org/10.7896/ak1901.
Spinoni J., Szalai S., Szentimrey T., Lakatos M., Bihari Z., Nagy A., Németh Á., Kovács T., Mihic D., Dacic M., Petrovic P., Kržič A., Hiebl J., Auer I., Milkovic J., Štepánek P., Zahradnícek P., Kilar P., Limanowka D., Pyrc R., Birsan M., Cheval S., Dumitrescu A., Deak G., Matei M., Antolovic I., Nejedlík P., Štastný P., Kajaba P., Bochnícek O., Galo D., Mikulová K., Nabyvanets Y., Skrynyk O., Krakovska S., Gnatiuk N., Tolasz R., Antofie T., Vogt J. Climate of the Carpathian Region in the period 1961–2010: climatologies and trends of 10 variables. In: International Journal of Climatology. 2015. 35 (7). 1322–1341. DOI: 10.1002/joc.4059
Lakatos Mónika. Hazai megfigyelt hőmérsékleti és csapadék tendenciák, szélsőségek alakulása a múlt század elejétől. In: Változó éghajlat és következményei a Kárpát-medencében. 36. Meteorológiai Tudományos Napok. 2010. 42–59.
Manea A., Birsan M.-V., Dima V., Havris L.-E. Comparative Analysis of Land and Air Temperature in Romania since A.D. 1961. In: Land, 2024, 13, 596. doi.org/10.3390/land13050596.
Molnár József. A Kárpát-medence fogalma, lehatárolása, földrajzi fekvése. In: A Kárpát-medence földrajza: Természet, népesség, gazdaság, néprajz. Monográfia (szerk.: Molnár József és Papp Géza). Termini Egyesület–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Budapest–Beregszász. Elektronikus kiadvány. 13–18. URL: kmf.uz.ua/hu/publications/a-karpat-medence-foldrajza-termeszet-tarsadalom-gazdasag-neprajzmonografia/ (Letöltés ideje: 2024.12.20).
URL: www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok/. 2024 (Letöltés ideje: 2024.12.20).
URL: en.tutiempo.net/climate/europe.html. 2024. (Letöltés ideje: 2024.12.20).
Beregszászi Meteorológiai Állomás adattára, 2024.
Ezekiel M., Fox K.A. Korreláció– és regresszió-analízis. Lineáris és nem-lineáris módszerek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1970. 594 p.
Molnár József, Izsák Tibor. Trendek és töréspontok a léghőmérséklet kárpátaljai idősoraiban. In: Légkör. 56. évfolyam 2011/2. Országos Meteorológiai Szolgálat–Magyar Meteorológiai Társaság. 2011. 49–54.
Molnár József. A légnyomási mező szerkezete és módosulása a Kárpát-medence térségében. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen. 2003. 166 p.
Péczely Gy. Éghajlattan. Szeged. Utánnyomás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996. 336 p.
Quade Gratianne. Global sea surface temperatures reach record high. URL: www.mercator-ocean.eu/en/news/sea-surface-temperatures-record-high-2023/ (Letöltés ideje: 2025.01.10).
URL: https://dev-04-drupal-climate.woc.noaa.gov/media/15841 (2025) (Letöltés ideje: 2025.02.02).
URL: marine.copernicus.eu/ocean-climate-portal/arctic-sea-ice-extent (2025) (Letöltés ideje: 2025.01.10).
Мартазінова В.Ф., Городецька Н.С., Рибченко Л.С., Савчук С.В., Гребенюк Н.П., Татарчук О.Г. Особливості температурно-вологісного режиму території України з початку ХХІ сторіччя під впливом змін великомасштабної атмосферної циркуляції. Метеорологія. Гідрологія. Моніторинг довкілля, 2022. 2(2). 22–34. doi.org/10.15407/Meteorology2022.02.022.
Szabó P., Bartholy J., Pongrácz R. Seasonal temperature and precipitation record breakings in Hungary in a warming world. In: International Journal on Geomathematics. 2024. 15, 2. doi.org/10.1007/s13137-023-00241-w.
Шевченко О., Сніжко С., Олійник Р., Костирко І. Індикатори температурних аномалій регіонального клімату. Вісник Київського національного університету імені Тараса Шевченка. Географія. 2018. 4(73). 15–19. DOI: 10.17721/1728-2721.2019.73.3.
